A sérelemdíj megítélése

Balesetet szenvedtünk, amely során a járművünk totálkáros lett. Benyújtjuk a kártérítési igényünket, a biztosító elbírálja, kifizetik számunkra a kár árának összegét, és ezzel az eljárás véget is ért. Arról persze mi magunk nem tudunk, hogy a kártérítésnek több más formájára is jogosultak vagyunk, így tehát nekünk nem csak vagyoni kártérítés jár az összetört motorunk után, hanem bizony adott esetekben sérelemdíjra is igényt tarthatunk. 

Mi is az a sérelemdíj?

A törvény értelmében sérelemdíj annak jár, akit személyiségi jogaiban megsértettek. Személyiségi jogainkhoz tartozik a testi épséghez, egészséghez és az élethez való jogunk.

Például súlyos baleset ért bennünket, és ebből kifolyólag olyan személyi sérülést szenvedtünk, amitől tartósan rokkantak leszünk. Eddig, tökéletes testi épségünkkel egy olyan munkát tudtunk végezni, aminek relatívan magas volt a fizetése. Azonban mivel elvesztettük egyik végtagunkat a baleset során, ezért ezt a munkát már soha többet nem tudjuk végezni, ezért más állást kell vállalnunk, aminek relatívan kisebb a fizetése. Ez alapvetően feljogosít arra, hogy a biztosítótól követelhessük a két fizetés közötti különbséget jövedelempótló baleseti járadék jogcímen, de ezzel nem zárult le az ügy. Jövőképünk ezáltal teljesen megváltozott, így jogosultak vagyunk arra, hogy sérelemdíjat igényeljünk.

Persze nem kell ehhez elveszítenünk valamelyik végtagunkat. Amennyiben a baleset során súlyos lelki traumát szenvedtünk el, az is éppennyire feljogosít a sérelemdíj igénylésére.

Gyakran összekeverik a sérelemdíjat a nemvagyoni kártérítésekkel. A nemvagyoni kártérítés esetében mindig meg kell várni a teljes felépülést ahhoz, hogy meg tudják határozni a károsodás mértékét. Ezzel szemben a sérelemdíj érvényesítéséhez és megítéléséhez nem szükségszerű bebizonyítani azt, hogy a kárt szenvedő milyen mértékben sérült meg a balesetben. Sérelemdíj igénylésekor egyetlen egy dolgot kell csupán bizonyítani – érte-e sérelem a baleset elszenvedőjét, vagy sem.

A kettő összehasonlításához azonban mindenképpen hozzá kell tenni, hogy 2014 óta az alapvetően nemvagyoni kártérítésre jogosultságokat a legtöbb esetben sérelemdíjként bírálják el, ezt ítélik meg a kárt szenvedetteknek.

A sérelemdíj érvényesítésének menete

A sérelemdíj érvényesítésének menete sok esetben igen körülményes, hiszen nagyon komoly jogi feladatot jelent ennek elbírálása, és jelentős mértékű kárigény esetében a bírósághoz is el fog jutni.

A sikerhez vezető út több lépésből áll:

Talán a legfontosabb a nulladik lépés, mégpedig egy nagy tapasztalattal rendelkező kártérítési szakjogász felfogadása. Ne feledjük el, hogy már egy jól megfogalmazott kártérítési igény is döntő erejű lehet a jövőben lezajlódó kártérítési folyamatokban, hiszen szakértő segítségével nem csak a kártérítési összeg növekedhet, hanem az esetleges peres eljárás is elkerülhető, ezáltal a folyamat ideje is lecsökken.

Az első lépésben felszólító levelet kell küldeni a sérelem okozójának.

A második lépésben, ha a sérelem okozója nem ismeri el a kártérítés összegét, esetleg nem kapunk választ, akkor a bírósághoz kell fordulnunk, és beadnunk a keresetlevelet.

Harmadik lépésként a bíróság tárgyalást tart, és a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok és tények birtokában lefolytatja a bizonyítási eljárást.

Az utolsó, negyedik lépésként a bíróság megállapítja a sérelemdíj mértékét, majd kötelezi az alperest a sérelemdíj megfizetésére.

Ez a folyamat hosszasan, akár 1-2 évig is eltarthat, de egy tapasztalt szakjogásszal, amennyiben jogos az igénylésünk, mindenképpen érdemes időt szentelnünk az ügynek.

 

This entry was posted in Magyarország. Bookmark the permalink. Follow any comments here with the RSS feed for this post. Post a comment or leave a trackback: Trackback URL.

There are no comments yet, add one below.

Leave a Comment